Ismét Ránki Dezsőt köszönthetjük a zenekar vendégeként, azt a művészt, aki évtizedek óta annyi felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a közönséget az elmúlt évtizedekben akár szólóesten, akár a szintén kétszeres Kossuth-díjas Kocsis Zoltánnal zongorázva, akár a Nemzeti Filharmonikusokkal.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. szeptember 25. vasárnap, 19:30
Az évadnyitó hangverseny színes műsorán a hagyományoknak megfelelően Bartók művei szerepelnek, ezúttal szinte keresztmetszetet nyújtva, mintegy a zeneszerző arcait mutatva meg az életút különböző állomásaiból. A fiatalkori érett műveket képviseli a burjánzó természetzenét és a részleteiben már a Táncszvit rusztikus hangjait idéző Két kép 1910-ből, valamint a dús, sokszor késő romantikus szenvedélyű, ugyanakkor franciás színgazdagságú Négy zenekari darab, a szimfonikus irodalom e méltatlanul keveset játszott, a maga nemében páratlan szépségű ciklusa. Az 1923-ban bemutatott Táncszvitben Bartók a Duna-menti népek zenéjének jellegzetes motívumait állította egymás mellé – még akkor is, ha a szerinte kevésbé sikerült szlovák epizódot arabossal helyettesítette –, személyes hitvallásként. Utolsó befejezett alkotását, a nosztalgikus és klasszicizálóan visszafogott, Őszikék hangulatú 3. zongoraversenyt már New York-ban írta, feleségének; érdekessége, hogy a Lábadozó beteg hálaéneke feliratú Beethoven-vonósnégyes-tételt idéző lassú tételben Bartók gyűjtötte madárhangok is megszólalnak. Ránki Dezső azon kevés művészek egyike, akik anyanyelvi szinten beszélik ennek a kései remekműnek a zenei nyelvezetét.
Ha csak futó pillantást vetünk a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén megszólaló művekre, legelső észrevételünk talán arról szólhat, milyen vonzó stiláris, műfaji és előadóapparátus tekintetében megvalósuló változatosságot kínál az est programja.
BONIFAZIO ASIOLI: f-moll szimfónia GIOVANNI BATTISTA VIOTTI: a-moll hegedűverseny, No. 22, G. 97 *** JOSEPH HAYDN: 104. (D-dúr, „London”) szimfónia, Hob. I:104
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia,…
Hangverseny látogatók tízezrei őrzik emlékezetükben azoknak a május 30-i koncerteknek az élményét, amelyeken Kocsis Zoltán gyermekek javát szolgáló jótékony célú…
Koncertszerű operaelőadás két felvonásban, egy szünettel, olasz nyelven
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
