2
Bartók - Évadnyitó koncert
Program:
Bartók Béla: Két kép (Virágzás, A falu tánca), BB 59, Sz 46
Bartók Béla: II. zongoraverseny, BB 101, Sz 95
Bartók Béla: Concerto, BB 123, Sz 116
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 25. szombat, 19:30
2021. szeptember 25., szombat, 19:30
Várható befejezés: 21:20
Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Bérleten kívüli hangverseny / 1
Bartók – Évadnyitó koncert
Bartók Béla: Két kép (Virágzás, A falu tánca), BB 59, Sz 46
Bartók Béla: II. zongoraverseny, BB 101, Sz 95
***
Bartók Béla: Concerto, BB 123, Sz 116
Ránki Fülöp zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely
A zeneszerzőről hagyományosan megemlékező műsor Bartók Béla három arcát villantja fel, a pálya három szakaszába nyújtva betekintést: a Két kép a korai alkotóperiódust, a II. zongoraverseny az érett mestert képviseli, míg az amerikai években keletkezett Concerto – az emigráns hazaszeretetének és honvágyának kifejezője – a kései termés kiemelkedő darabja. A karmester a magyar dirigenstársadalom középnemzedékének jeles képviselője, a zongoraverseny elmélyült és virtuóz szólistája a fiatal generáció egyik legjobbja.
A kékszakállú herceg váránál egy évvel korábban, 1910-ben keletkezett Két kép első tétele, a Virágzás Debussy hatásáról árulkodik, A falu tánca című második nyers és éles, tenyeres-talpas zene, mely olykor egészen a Táncszvitig mutat előre. A II. zongoraversenyt 1930/31-ben írta Bartók: a mű számos neoklasszikus-neobarokk vonást mutat, Stravinsky és Bach zenéjére egyaránt reflektálva. A Concerto a maga öttételes, boltozatos nagyformájával Bartók egyik legnagyobb szabású zenekari műve. Szimfóniaszerű a tételek terjedelme, súlya, mondanivalójuk komolysága, de a barokk concerto hagyományát eleveníti fel a teljes mű valamennyi tételén végigvonuló, sok reprezentatív hangszerszóló. A művet Bartók a Bostoni Szimfonikusok karmestere, Serge Koussevitzky megrendelése nyomán, 1943 nyarán és kora őszén írta. Ránki Fülöp 1995-ben született Budapesten. Zenei fejlődésére nagy hatást gyakoroltak szülei, Klukon Edit és Ránki Dezső; a Zeneakadémián Jandó Jenő és Lantos István volt tanára. Kesselyák Gergely, az 1994-es pármai Arturo Toscanini Nemzetközi Karmesterverseny és az MTV 1995-ös Nemzetközi Karmesterversenye 3. díjasa a hazai dirigenstársasalom elismert és sokoldalú tagja.
Ajánlatunk
JOHANNES BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80 JOHANNES BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77 *** BARTÓK BÉLA: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Sz. 106, BB 114
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
A világszerte ünnepelt német szoprán, Marlis Petersen lesz a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája azon a hangversenyen, amelyen az együttest főzeneigazgatója, Vashegyi György a bécsi Musikverein nagytermében vezényli 2025. március 5-én.
Ajánló
A magyar XX. század és a bécsi klasszika között osztja meg hangversenyének műsorát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Kocsis bérlet…
Ha csak futó pillantást vetünk a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén megszólaló művekre, legelső észrevételünk talán…
Hányféle jelentést rejthet magában egy műfajnév, a szvit? A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács bérletének harmadik hangversenyén elgondolkozhat ezen a zenehallgató.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!