Az idősödő mester a liturgikus szöveg megzenésítésekor sem tagadta meg önmagát: bámulatosan hatásos, drámai tételeket alkotott. A mű élvonalbeli énekes gárda közreműködésével, a Nemzeti Filharmonikusok előadásában hangzik fel, a tokiói Musashino Kórus karigazgatója egyben a koncert karmestere, a magyar közönség legendás kedvence, Kobayashi Ken-Ichiro.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. május 4. hétfő, 19:30
Közreműködik:
Váradi Marianna – szoprán
Szántó Andrea – alt
Fekete Attila – tenor
Kovács István – bariton
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Musashino Kórus (karigazgató: Kobayashi Ken-Ichiro)
Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro
Ahogy Hans von Bülow egykor megjegyezte: a Requiem „Verdi újabb operája, ezúttal egyházi köntösben”. Nem vitatható a mű színpadiassága, a kifejezésmód drámai jellege – de ez a mű erénye is. Az idősödő mester a liturgikus szöveg megzenésítésekor sem tagadta meg önmagát: bámulatosan hatásos, drámai tételeket alkotott. A mű élvonalbeli énekes gárda közreműködésével, a Nemzeti Filharmonikusok előadásában hangzik fel, a tokiói Musashino Kórus karigazgatója egyben a koncert karmestere, a magyar közönség legendás kedvence, Kobayashi Ken-Ichiro.
Verdit Rossini halála, 1868 óta foglalkoztatta a halotti mise megzenésítésének terve. Először úgy gondolta, olyan nagyszabású művet kellene alkotni, amelynek minden tételét más olasz komponista írja. A terv kudarcba fulladt – Verdi azonban megkomponálta a maga részét, a Libera me-t, sőt amikor kiderült, hogy a Dies irae-re sem akad időben vállalkozó, annak vázlataiba is belefogott. Két évvel később hozzálátott, hogy a többi tételt is kidolgozza. Felgyorsította a munkát Alessandro Manzoninak, az itáliai irodalom kiemelkedő alakjának halála (1873). A zeneszerző most már kifejezetten Manzoni emlékének szánta művét, amely 1874. május 22-én hangzott el először: a milánói San Marco székesegyházban. Az előadás hatalmas sikert aratott – s a Requiem azóta is töretlenül népszerű az egész világon. A műre mindvégig jellemző az operai dallamosság, a hangszerelés páratlan színgazdagsága, az érzelmekben és indulatokban bővelkedő kifejezésmód, a láttató szuggesztivitású ábrázolás és a rendkívüli erejű kontrasztok alkalmazása.
Schumann, Mahler, Brahms: a német romantika és századforduló három markánsan eltérő személyes stílusa.
Elhangzanak többek között Ligeti György és Dubrovay László művei.
Érdekes ellentmondás: a német költőfejedelem, Johann Wolfgang Goethe két alapműve, a lét megkerülhetetlen kérdéseire filozófiai síkon választ kereső Faust és a Sturm und Drang mozgalom reprezentatív képviselőjeként számon tartott (önéletrajzi hátterű) Werther francia komponisták jóvoltából vonult be a zenetörténetbe: az előbbiből Gounod, az utóbbiból Massenet írt operát.
A Nemzeti Énekkar Gary Graden által vezetett nemzetközi karvezetői kurzusának díjazottja, Jack Apperley vezényli ezt a különleges hangversenyt a kórusmuzsika…
Műsoron Richard Strauss és Johannes Brahms
Két zeneszerző, akikben kevés a közös vonás. Abban mégis hasonlítanak, hogy egyikük életművében sem játszik döntő szerepet az egyházi zene.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
