Camille Saint-Saëns öt zongoraversenyt komponált, az utolsót kedvelt téli szabadságán, Luxorban, és mint megvallotta, tengeri utazást jelenít meg benne zenei eszközökkel. A mű a zeneszerző – sőt, a romantikus zene – legegzotikusabb darabjai közé tartozik jávai, spanyol, közel-keleti zenei hatásokkal. A koncert nyitányaként Bizet közkedvelt koncertdarabja, az Arles-i lány kísérőzenéből szólalnak meg részletek; a mű keletkezéséhez érdekes adalék, hogy a megrendelő előírta a zeneszerzőnek: a bemutatónak helyt adó színház befogadóképessége miatt csak negyven zenészt foglalkoztathat. A francia romantika jelentős zeneszerzőit felvonultató hangverseny második részében a Beethovent közvetlenül követő korszak egyik legnagyobb hatású, élénk színeiből az elmúlt majdnem kétszáz év alatt mit sem veszítő, 1830-ban bemutatott szimfonikus művet hallhatjuk, amely – huszonéves szerzője feljegyzése szerint – egy szerelmes fiatal művész álomszerű látomásairól, képzeletbeli kalandjairól szól.
Hamar Zsolt karmester
Saint-Saëns: V. zongoraverseny F-dúr „Egyiptomi”, op. 103
Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14
Az arles-i lány – részletek az I. és II. szvitből
Polina Charnetckaia zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar