Jegyek és bérletek

Bérletvásárlás


2020. 10. 8.
Cs, 19:30
VENGEROV Kocsis 1. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2021. 02. 3.
Sz, 19:30
FEHÉR ÉJSZAKÁK Kocsis 2. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2021. 03. 12.
P, 19:30
ZSOLTÁR Kocsis 3. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2021. 05. 6.
Cs, 19:30
V. SZIMFÓNIA Kocsis 4. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel.
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének négy hangversenyéből kettőt Hamar Zsolt zeneigazgató vezényel, egy estén a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, egy alkalommal pedig a dán Michael Schønwandtot láthatjuk a pulpituson. Olyan szólistákat üdvözölhetünk, mint a magyar közönség egyik legnagyobb kedvence, a nemzetközi sikerei csúcsán is elmélyült hegedűs, Baráti Kristóf, az izgalmasan rendhagyó egyéniségű, boszorkányos virtuozitású török zongoraművész, Fazll Say, valamint a hazai fuvolás társadalom kiválósága, Bálint János. A zenekar sokak örömére ismét Bachot játszik, Dubrovay László műve az új magyar zenét képviseli, Kodály Psalmus hungaricusa pedig a legnemesebb hazai hagyományokat. Schubert Nyolcadikja és Bruckner Kilencedikje esetében két „befejezetlen” találkozik egy este műsorán, Grieg, Sibelius és Nielsen műveinek megszólaltatásával teljes koncertet szentelünk Északnak, a bérlet utolsó hangversenyén pedig különleges Bécs–Párizs szendvicset fogyaszthatnak el a zenehallgatók – „a legnagyobb falatot” ezen az estén Mahler V. szimfóniája képviseli.

Kocsis bérlet / 1
2020. október 8., csütörtök, 19:30
Vengerov

Franz Schubert: VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfónia, D. 759
***
Anton Bruckner: IX. (d-moll) szimfónia

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Maxim Vengerov

Mi késztet számos nagy hangszeres muzsikust arra, hogy több évtizednyi sikeres szólistapálya után, azt fel nem adva, karmesterként is közönség elé álljon? Vélhetően a teljesség igénye. Egy hangszer után a zenekar – maga az univerzum. Ezt áttekinteni, irányítani: az összefüggések olyan gazdagsága, amely semmihez sem hasonlítható. A novoszibirszki születésű, Monacóban élő hegedűművész igen fiatalon hangszerének nemzetközi szupersztárja lett, ám dirigensként is jó néhány éve rendszeresen fellép.
A világhírű pedagógus, Zakhar Bron egykori növendéke, az idén negyvenhat éves Maxim Vengerov hegedűvirtuózként a budapesti közönség régi kedvence, most azonban kizárólag karmesteri minőségben vendégszerepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén. Műsorán két romantikus alapmű szerepel. Schubert 1822-ben keletkezett VIII. szimfóniája, amelyet a „Befejezetlen” jelzővel illetnek, a szimfóniák szokásos négytételes szerkezete helyett csak két tételt tartalmaz. A zenetudomány sokféle feltételezést megfogalmazott a befejezetlenség okáról, de biztosat ma sem tudunk. A mű a sötét, tragikus, sorsszerű megszólalásmód és a lágy líra kettősségét tárja a hallgató elé. Bruckner Kilencedikje, akárcsak Beethovené, a zeneszerző utolsó szimfóniája. Schubert művéhez hasonlóan ez is befejezetlen, mert a finálét Brucknernek már nem sikerült végig írnia: 1896-ban, a mű komponálása közben meghalt. A dús későromantikus hangzású, magasztos hangulatvilágú mű tükrözi Bruckner mély vallásosságát – ezt jelzi az is, hogy a zeneszerző naiv egyszerűséggel „A Jóistennek” ajánlotta művét.

Kocsis bérlet / 2
2021. február 3., szerda, 19:30
Fehér éjszakák

Edvard Grieg: Peer Gynt, op. 23 – részletek
Jean Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
***
Carl Nielsen: III. szimfónia (Sinfonia espansiva), op. 27

Szalai Ágnes szoprán
Pásztor Péter bariton
Baráti Kristóf hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Michael Schønwandt

A hangverseny címe – Fehér éjszakák – Északra utal, arra a jelenségre, amely akkor tapasztalható, amikor a Nap nem nyugszik le, és így huszonnégy órán át világos van. Mit jelent Észak a közgondolkodásban? Ha Dél a temperamentumot, Kelet az ázsiai országok egzotikumát, Nyugat pedig a fejlett technikát és civilizációt, akkor Észak, valljuk meg, a kegyetlen hideget és a keménységet. De vajon a sokszor nagyon is szenvedélyes, energikus északi zenékre nem éppen mindennek az ellenkezője igaz?
Ha már égtájakról esett szó: a hangverseny szólistája, Baráti Kristóf az izgalmas Dél tájait is az északi est közönségének eszébe juttathatja, hiszen zenei eszmélésének idejét két- és tizenkét éves kora között Venezuelában töltötte. A Kossuth-díjas hegedűművészt ma a világ minden táján ünneplik, repertoárja a hangszer valamennyi fontos művét tartalmazza. A hatvanhét esztendős Michael Schønwandt a dán zeneélet büszkesége, ám az operai és szimfonikus repertoárban egyaránt otthonos karmester tanulóévei a londoni Királyi Zeneakadémia falai között teltek. Egyik specialitása honfitársa, Nielsen életműve, nem véletlen tehát, hogy a hangverseny második részében a dán zeneszerző 1910/11-ben keletkezett III. szimfóniája csendül fel, melynek különlegessége, hogy második tételében szövegtelen szoprán-, illetve baritonszólót hallunk. A norvég Grieg 1875-ben komponált Peer Gynt-kísérőzenéjének megalkotására maga a dráma szerzője, Ibsen kérte fel a komponistát, aki vonakodva írta meg művét, amely azonban végül legnépszerűbb alkotása lett. Hasonló népszerűségnek örvend Sibelius 1904-ben megalkotott Hegedűversenye is, amely sok évtizede a hangszer irodalmának egyik sarokköve.

Kocsis bérlet / 3
2021. március 12., péntek, 19:30
Zsoltár

Johann Sebastian Bach: III. (G-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1048
Dubrovay László: Cantata aquilarum (Sasok éneke)
***
Johann Sebastian Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067
Kodály Zoltán: Psalmus hungaricus, op. 13

Bálint János fuvola
Fekete Attila tenor
A Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

A hangverseny műsora két fontos törekvést tükröz. Az első a barokk zene újbóli „birtokbavétele” a hagyományos szimfonikus zenekarok által. Az elmúlt évtizedekben, a historikus előadói gyakorlat térhódításával a szimfonikus együttesek felhagytak a barokk művek megszólaltatásával. Ezt a repertoárt újra a szimfonikus koncertek részévé kell tenni – természetesen a korhű előadói gyakorlat tanulságainak kamatoztatásával. A másik fontos törekvés: a jelen és a közelmúlt magyar repertoárjának ápolása.
Bach III. Brandenburgi versenye és II. zenekari szvitje a zeneszerző termésének két kivételes szépségű és széles körben népszerű darabja – az utóbbi egyben a fuvolairodalom egyik közkedvelt gyöngyszeme is. Kodály Magyar zsoltára, a Psalmus hungaricus, melyet a zeneszerző Kecskeméti Vég Mihály szövegére írt, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félszázados évfordulójára született 1923-ban, s azóta a magyar zenetörténet nemzeti ereklyéjévé vált. A magyar kultúra egyik legnagyobb kincse ez a mű, amely komoly-tragikus hangon fejezi ki a nemzet lelkivilágát. Cantata aquilarum (Sasok éneke) című egytételes kantátáját Dubrovay László Gyurkovics Tibor versciklusára írta: a hazafias mű a magyarság sorskérdéseiről, az összetartozás érzésének fontosságáról szól. Bálint János az egyik legkiválóbb magyar fuvolaművész, aki szólistaként és kamaramuzsikusként rendszeresen lép fel idehaza és külföldön. Fekete Attila, a jeles tenor, a Magyar Állami Operaház tagja zenés színpadi művekben és oratorikus kompozíciók megszólaltatójaként egyaránt jelentős sikereket arat. A koncertet vezénylő Hamar Zsolt 2017-ben, Kocsis Zoltán elhunytát követőn lett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója.

Kocsis bérlet / 4
2021. május 6., csütörtök, 19:30

V. szimfónia

Ifj. Johann Strauss: Kaiser-Walzer, op. 437
Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny
***
Gustav Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia

Fazll Say zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Három varázslatos mű szólal meg ezen a hangversenyen: kettő Bécsbe, egy Párizsba hív. A zeneirodalom egyik legszebb keringője nyitja a műsort, egy rövid darab, s a zeneirodalom egyik legjelentősebb szimfóniája, egy igen hosszú alkotás zárja, amelyben a szimfonikus repertoár egyik legnépszerűbb tétele, egy hangokba öntött szerelmi vallomás is helyet kapott. A két bécsi mű között a francia szerző zongoraversenye képviseli a gall szellemet – de nemcsak azt, hiszen ez a mű az amerikai jazz hatásának is sokat köszönhet.
 
Hamar Zsolt zeneigazgató és a 2017 óta vezetésével működő Nemzeti Filharmonikus Zenekar ezen a hangversenyen korunk egyik legizgalmasabb és legvirtuózabb zongoraművészét látja vendégül. A török származású, de évtizedek óta Nyugat-Európában élő Fazil Say minden stíluskorszakban otthonos, és bármilyen mű előadójaként élménnyel ajándékoz meg. Ravel sziporkázó, fanyar G-dúr zongoraversenyének szólistájaként bizonyosan elemében találjuk majd, hiszen koncertjeinek végén, ráadásként maga is nem egyszer játszott már jazzes hangvételű tételeket a magyar közönségnek. Ifjabb Johann Strauss, a „valcerkirály” Császárkeringője egy darab hamisítatlan Bécs: csupa kellem, báj, elegancia és nemesség. Mahler 1902-ben befejezett V. szimfóniája pedig – amely csupán tucatnyi évvel későbbi az 1889-es keltezésű keringőnél –, ahogyan a zeneszerző valamennyi hasonló műfajú alkotása, drámai mű. Egy egész világot ábrázol, a gyásztól az életigenlésig vezetve el a hallgatót. Utolsó előtti tétele az az Adagietto, amely a zeneszerző felesége, Alma Schindler iránti érzelmeit fejezi ki, s amely önállósulva a hangversenytermek népszerű ráadásdarabja.