Jegyek és bérletek

Bérletvásárlás


12/10/2020
Thu 7:30PM
PASSACAGLIA Kobayashi 1. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

01/14/2021
Thu 7:30PM
HAZÁM Kobayashi 2. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

02/25/2021
Thu 7:30PM
IX. SZIMFÓNIA Kobayashi 3. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

04/22/2021
Thu 7:30PM
STRAUSSIANA Kobayashi 4. Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel.
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

Modernség és hagyományhűség vitája: ehhez szól hozzá a Nemzeti Filharmonikusok Kobayashi bérletének első estje egy Schönberg-, egy Rachmaninov- és egy Brahms-művel. A cseh nemzeti érzés és a pánszláv mozgalom szószólóiként hangzanak fel Smetana és Janáček alkotásai – közülük a Glagolita mise becses ritkaság. Klasszikus nosztalgiák jegyében született zenéket hallunk Csajkovszkijtól, Prokofjevtől és Sosztakovicstól – köztük olyan slágereket, mint a Rokokó-variációk vagy a Klasszikus szimfónia –, és izgalmas utazást tehetünk a 19. század vége és a 20. század német-osztrák zenéjének világában, Korngold és Richard Strauss kalauzolásával. Itt is akad ritkaság, a szinte sohasem hallható Straussiana, Korngold műve, amely a Valcerkirály emléke előtt hódol, valamint Richard Strauss szintén fehér hollónak számító programszimfóniája, az Itáliából. A szólisták? A világhírű Olga Kern játssza Rahmanyinov III. zongoraversenyét, Alexander Ramm Csajkovszkij kecses variációit, és hazai kedvencünk, Kelemen Barnabás Korngold D-dúr hegedűversenyét. Karmesterként Hamar Zsoltot, Oliver von Dohnányit, a Moszkvai Virtuózok alapítóját, Vlagyimir Szpivakovot és a nagy tehetségű fiatal német dirigenst, Christoph Altstaedtet üdvözölhetjük.

Kobayashi bérlet / 1
2020. december 10., csütörtök, 19:30
Passacaglia

Arnold Schönberg: Öt zenekari darab, op. 16
Sergey Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30
***
Johannes Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98

Olga Kern zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Értékmérő-e az, ha egy mű modern, vagy a maga korában annak számított? A közvélekedésben sokáig úgy szerepelt, hogy igen. „Jobb körökben” illett előnyben részesíteni az újító zeneszerzőket, és elmarasztalni a „maradiakat”. Ma már ezt másképp látjuk: elsősorban a mondanivaló gazdagságára, a művészi kidolgozás mívességére, a költőiségre és a szuggesztivitásra figyelünk. Ezen a koncerten három olyan mű találkozik, amely éppen a modernség és a hagyományosság kérdéseit segít átgondolni a közönségnek.
A moszkvai születésű, Amerikában élő, negyvenöt éves muzsikus, Olga Kern korunk egyik legsikeresebb és legvirtuózabb zongoraművésze, aki eddigi pályája során intenzív érdeklődést mutatott az orosz repertoár iránt, indokolt tehát, hogy Rachmaninov III. zongoraversenyében hallhatjuk, hangszerének egyik legnépszerűbb és egyben legnehezebb versenyművében. A jellegzetes késő romantikus dallam- és harmóniavilágú mű ugyanabban az évben – 1909-ben – keletkezett, amikor a Rachmaninovnál egy évvel fiatalabb, 1874-es születésű Arnold Schönberg Öt zenekari darabja, ez az úttörő szellemű, modern kompozíció, amely új színeket és új kifejezésmódot hozott a zene világába. A két zeneszerző tehát másképp értelmezte hivatását: Rachmaninov egy életen át a hagyományhoz kapcsolódott, Schönberg pedig a változásban, új eszközök, sőt egy teljesen új kompozíciós módszer kidolgozásában hitt. Ma mindkettejük művészetét gyönyörködve hallgatjuk. Ahogyan a sokak által „konzervatívnak” bélyegzett Brahms IV. szimfóniáját is, negyedik tételében a barokk mintára felépített passacagliával – azét a Brahmsét, akiről születésének centenáriumán, egy nagy tanulmányban éppen a modern Schönberg bizonyította be, hogy igenis, haladó szellemű zeneszerző.

Kobayashi bérlet / 2
2021. január 14., csütörtök, 19:30
Hazám

Bedřich Smetana: Hazám (Má vlast) – részletek
***
Leoš Janáček: Glagolita mise szóló hangokra, két kórusra, zenekarra és orgonára

Olga Tenyakova szoprán
Meláth Andrea alt
Ludovit Ludha tenor
Sebestyén Miklós basszus
Tóka Ágoston orgona
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Oliver von Dohnányi

Ismerjük a cseh zenét? A kérdésre sokan magabiztos igennel válaszolnának, Dvořák Csellóversenyét és Új világ-szimfóniáját említve – no meg Smetana Moldváját a Hazám című szimfonikus költeményciklusból. A valóság azonban az, hogy a cseh zene területén sok a fehér folt a magyar hangversenyéletben. Ezek felszámolásában kínál előrelépést ez az izgalmas koncert, részben azzal, hogy a Moldvánál többet nyújt Smetana sorozatából, részben Janáček ritkán felhangzó Ószláv (Glagolita) miséjének megszólaltatásával.
A 19. században a kisebb népek körében Európa-szerte kibontakozott nemzeti mozgalmak a legtöbb művészeti ágban – irodalom, képzőművészet, zene – hazafias szellemű művek megszületését eredményezték. E törekvésekbe illeszkedett Bedřich Smetana Hazám című szimfonikus költeményciklusa is. A zeneszerző hat különálló zenekari művet írt 1874 és 1879 között, ezek közül a Moldva vált leghíresebbé. A morvaországi születésű Leoš Janáček lelkes támogatója volt a pánszláv mozgalomnak, részben ez a rokonszenv késztette az ószláv nyelvű Glagolita mise megírására. A mű egyik legjellemzőbb tulajdonsága az archaikus és modern elemek keveredése. A két kompozíciót a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, magyar és cseh szólisták élén Oliver von Dohnányi személyében olyan karmester vezényli, aki a cseh repertoár avatott ismerője. Az 1955-ben született dirigens, a jekatyerinburgi Urali Operaház zeneigazgatója Dohnányi Ernő egy 18. századi felmenőjének testvérétől származik. A Prágai Zeneakadémián Václav Neumann, a Bécsi Zeneakadémián Otmar Suitner növendéke volt.

Kobayashi bérlet / 3
2021. február 25., csütörtök, 19:30
IX. szimfónia

Szergej Prokofjev: I. (D-dúr, „Klasszikus”) szimfónia, op. 25
Pjotr Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, op. 33
***
Dmitrij Sosztakovics: IX. (Esz-dúr) szimfónia, op. 70

Alexander Ramm cselló
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vlagyimir Szpivakov

Ismét egy tökéletesen egységes koncepciójú, mégis változatos hangverseny a Nemzeti Filharmonikusok műsorkínálatában: világhírű orosz karmester, kiváló ifjú orosz csellista, a műsoron pedig csupa orosz zeneszerző. S ha ennyi rím nem volna elég: a megszólaló művek – bár Csajkovszkijé 1877-ben, Prokofjevé 1917-ben, Sosztakovicsé 1945-ben keletkezett – mind a klasszikus stílus igézetében születtek, azt a könnyedséget és áttetsző hangzást teremtik meg újra, amely Mozart és Haydn korát jellemezte.
A hetvenhét éves Vlagyimir Szpivakov élő legenda: már fiatal éveiben világklasszis hegedűs fenoménként ismertük, később megalapította és azóta is vezeti a Moszkvai Virtuózok együttesét. Szuggesztív és igényes dirigens, akinek egy alkalommal Leonard Bernstein ajándékozott karmesteri pálcát. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája, Alexander Ramm Vlagyivosztokban született 1988-ban. A Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban tanult, 2015-ben ezüstérmet nyert a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen. Olyan karmesterekkel lép fel, mint Vladimir Jurowski és Valerij Gergijev, olyan partnerekkel muzsikál, mint Julian Rachlin és Gyenyisz Macujev. Csajkovszkij Változatok egy rokokó témára című műve a zeneszerző saját klasszicizáló dallamához fűz nyolc elbájolóan könnyed és elegáns variációt. Prokofjev Klasszikus szimfóniája a múlt század eleji neoklasszikus stílus korai remeke, hasonló könnyedség jellemzi, mint három évtizeddel később Sosztakovics játékos, humoros Kilencedikjét – a zeneszerző egyik legrövidebb szimfóniáját, mely gondtalan hangulatával eltér a komponista hasonló műfajú alkotásaitól.

Kobayashi bérlet / 4
2021. április 22., csütörtök, 19:30
Straussiana

Erich Wolfgang Korngold: Straussiana
Erich Wolfgang Korngold: D-dúr hegedűverseny, op. 35
***
Richard Strauss: Itáliából, op. 16

Kelemen Barnabás hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Christoph Altstaedt

A koncert két zeneszerzője között bőven akad kapcsolat: Richard Strauss Gustav Mahlerhez hasonlóan kivételes tehetségnek tartotta a nála harminchárom évvel fiatalabb gyerekzsenit, Erich Wolfgang Korngoldot, a híres bécsi kritikus, Julius Korngold fiát. Mindketten virtuóz hangszerelők, s mindketten az utóromantika képviselői voltak. A Straussiana cím játékosan kettős jelentésű: egyszerre utal Richard Straussra, és a vele semmilyen családi kapcsolatban nem álló ifjabb Johannra, a valcerkirályra, akinek emléke előtt Korngold kései alkotása tiszteleg.
Kelemen Barnabás világhírű szólista, kamaramuzsikus és vonósnégyes-primárius, számos klasszikus és kortárs mű megszólaltatója, aki régóta szoros kapcsolatot ápol a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, s a Bartók Új Sorozat egyik oszlopa volt. Korngold életörömtől duzzadó, túláradó dallambőségű D-dúr hegedűversenyében megcsodálhatjuk virtuozitását és temperamentumát. Korngold másik műve, amelyet ezen az estén hallhatunk, a négy évvel halála előtt, 1953-ban komponált Straussiana a nagy keringőkomponista előtt hódol, olyan színpadi műveiből idézve, mint a Ninetta hercegnő, a Cagliostro Bécsben vagy a Pázmán lovag. Richard Strauss fiatalkori szimfonikus költeménye, az Aus Italien (Itáliából) pedig pazar hangszerelésű, érzéki szépségű zenei utazás Róma, Sorrento, Nápoly tájain. A fináléban Strauss még a híres nápolyi sláger, a Funiculì, Funiculà dallamát is felhasználta, feltételezve, hogy az népdal. Az ügyből szerzői jogi per lett, melyet a dal szerzője, Luigi Denza nyert meg. Az est karmestere, a negyvenegy éves német muzsikus, Christoph Altstaedt – a nálunk is jól ismert Nicolas Altstaedt bátyja –, az operai és szimfonikus repertoár elismert tolmácsa.