Jegyek és bérletek

Bérletvásárlás


2020. 10. 18.
V, 19:30
RAJNA Lukács 1. Pesti Vigadó Díszterem

2020. 12. 3.
Cs, 19:30
KOCSÁR Lukács 2. Pesti Vigadó Díszterem

2021. 02. 18.
Cs, 19:30
KOVÁCS Lukács 3. Pesti Vigadó Díszterem

2021. 05. 21.
P, 19:30
MEDVECZKY Lukács 4. Pesti Vigadó Díszterem

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel.
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból. Ilyen Liszt Ferenc két remeke, a Tasso című szimfonikus költemény és az Esz-dúr zongoraverseny, Kodály Zoltán Háry Jánosa és Concertója, Dohnányi Ernő fisz-moll szvitje. Külön figyelmet érdemelnek azok a kompozíciók, amelyek kottájáról már legfőbb ideje volt letörölni a port – ilyen Goldmark Károly Falusi lakodalom című szimfóniája, amelyet korábban olyan nagy dirigensek tűztek programjukra, mint Thomas Beecham és Leonard Bernstein. A szólisták – Balogh Ádám, Devich Gergely, Gál Erika, Hadady László, Haja Zsolt, Vigh Andrea és Zempléni Szabolcs – a magyar zenei élet kiválóságai, akik szinte kivétel nélkül a nemzetközi szintéren is bizonyítottak. A Lukács bérlet tehát a magyar zene átfogó seregszemléjét kínálja a közönségnek.

Lukács bérlet / 1
2020. október 18., vasárnap, 19:30
Hamar

Farkas Ferenc: Filharmonikus nyitány
Balassa Sándor: Kettősverseny oboára és kürtre vonószenekarral, op. 72
***
Dohnányi Ernő: fisz-moll szvit, op.19

Hadady László oboa
Zempléni Szabolcs kürt
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

A koncert első száma igazi különlegesség: Farkas Ferenc a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara megalakulásának 125. évfordulójára komponálta ritkán hallható Filharmonikus nyitányát. „Páratlanul gazdag életművében viszonylag kicsi a szimfonikus zenekari művek aránya, és ezek között is ritka a nagyobb léptékű és nagy apparátust foglalkoztató kompozíció. Önálló nyitányból a Mester mindössze kettőt írt, mindkettőt külső felkérésre: az Eger város által megrendelt Ünnepi nyitányt egy évtizeddel később, 1978-ban követte a Filharmonikus nyitány” – írta a művészről Gombos László zenetörténész.
Balassa Sándor Kettősversenye két felkérésnek köszönhetően született meg: egy kürtversenyt és egy oboaversenyt is meg kellett alkotnia. A komponista egy opusban teljesítette a kettős feladatot. A darab egyik érdekessége, hogy a második tételben Mozart „nagy” g-moll szimfóniájának drámai hangjait idézi fel az első tétel kidolgozási részéből. A szólisták – Hadady László oboa- és Zempléni Szabolcs kürtművész – a világ zenei központjainak állandó vendégei.
Dohnányi Ernő nagyzenekari fisz-moll szvitje 1909-ben keletkezett. Az első tétel hat variációja – a Változatok egy gyermekdalra című művéhez hasonlóan – mind hangulatában, mind hangszerelésében sokszínű, tele sziporkázó ötlettel. A bruckneri scherzókkal rokonítható második tétel végén Mahler zenéjét megidéző kürttéma csendül fel. A románc melódiáját könnyed hangszereléssel tette varázslatossá. A fergeteges finálé rondója Mahler V. szimfóniájának utolsó tételével mutat rokonságot, megkoronázva a fin de siècle hangulatát idéző alkotást.

Lukács bérlet / 2
2020. december 3., csütörtök, 19:30
Kocsár

Weiner Leó: f-moll szerenád, op. 3
Járdányi Pál: Hárfaverseny
Kocsár Miklós: Capriccio
***
Kodály Zoltán: Háry János – részletek

Vigh Andrea hárfa
Gál Erika alt
Haja Zsolt bariton
Dunai Tamás narrátor
A Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kocsár Balázs

A Szerenád kis zenekarra Weiner Leó 1906-ban írt négytételes zenekari alkotása, amelyet tanárának, Koessler Jánosnak ajánlott a szerző. A darabot 1907. december 3-án, Kölnben mutatták be. Weiner egyik első kompozíciója magyaros hangvételének köszönheti népszerűségét. A klasszikus formák kiváló ismerője virtuózan alkalmazta a verbunkos, a „jó, alapos csárdás” fordulatait.
Hárfaversenyét (1959) Járdányi Pál feleségének, Devescovi Erzsébetnek ajánlotta. A bemutató egyik kritikusa kiemelte, hogy a darab „alaphangulata lírai. Ezt a lírát nem árnyékolják be tragikus összecsapások, aranyló pasztellszíneit inkább az ötletek teszik csillogóvá. Az egyetlen tételben megfogalmazott kompozíció harmonikus egység benyomását kelti, amit a szerkezet jól átgondolt felépítésével és sikerült arányaival ér el a szerző.” Ezúttal Vigh Andrea tolmácsolásában hallhatjuk a hárfaszólamot.
Kocsár Miklós többször átdolgozta 1960-ban zongorára írott Capriccióját. 2002-ben, a zongoradarab újragondolását követően ebből is készült zenekari mű, immár a negyedik. Erről így vall a szerző: „Zenei anyagában nem változott, hangszerelésében is csak a legszükségesebb mértékig, sokkal inkább terjedelmében; léptéke, egyes részeinek kifutása zenekari alkotáshoz méltóbb, mint korábban volt. […] Az is vonz ehhez a darabhoz, hogy magán viseli mindazt, ami akkori tudásomat jellemezte: bartókos, stravinskys elemek találhatók benne.”
A koncert második részében Kodály Zoltán legnépszerűbb művéből, a Háry Jánosból hallhatunk jól ismert részleteket: bravúros hangszerelésű, humoros, ironikus, fennkölt líraiságú zenekari számokat és nemesen egyszerű magyar népdalokat. Az utóbbiak jelképezik azt a tiszta forrást, amely Kodály zenéjét örökérvényűvé teszi.

Lukács bérlet / 3
2021. február 18., csütörtök, 19:30
Kovács

Liszt Ferenc: Tasso
Liszt Ferenc: I. (Esz-dúr) zongoraverseny
***
Goldmark Károly: Falusi lakodalom – szimfónia, op. 26

Balogh Ádám zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János

1849-ben Weimar Goethe születésének századik évfordulóját ünnepelte. Műsorra tűzték a költő Torquato Tasso című drámáját, amelyhez Liszt Ferenctől rendeltek nyitányt. Ihlető forrásul azonban nem a Goethe-dráma szolgált számára, hanem Byron Tasso panasza című költeménye, amely az önkény által elnyomott költő képét rajzolja meg. A mű alapmotívumát Liszt egy velencei útja során jegyezte le, mikor meghallotta, ahogy a gondolások Tasso A megszabadított Jeruzsálemének első sorait éneklik. A nyitányból egy quasi Menuetto középrész beillesztésével 1854-ben készült el a szimfonikus költemény. A komponista Byronon is túllép, hiszen a halála után Rómában megdicsőülő költő képével fejezi be alkotását.
Liszt 1836 és 1856 között összesen ötször dolgozta át az Esz-dúr zongoraversenyt, míg a darab elnyerte végső formáját. Bartók szavaival „…nála található a ciklikus szonátaformának közös témákkal, variációs alapon történő legelső tökéletes megalakítása”. A mű kivételes népszerűségének egyik fő oka a briliáns zongoraszólam, a tömör forma, a kamarazenei hatásokban is bővelkedő, sziporkázó hangszerelés. Az est szólistája, Balogh Ádám a 2019-es Bartók Világverseny második helyezettje.
A Falusi lakodalom, Goldmark Károly öttételes első szimfóniája a Berlioz és Liszt nevével fémjelzett programszimfónia és szimfonikus költemény szellemében fogant. Az 1875-ben komponált művet egy évvel később Richter János mutatta be Bécsben. Brahms így vélekedett róla: „Ez az ön legjobb darabja, amit eddig alkotott. Tiszta és hibátlan, olyan, mint a Jupiter fejéből teljes fegyverzetében kipattanó Minerva.”

Lukács bérlet / 4
2021. május 21., péntek, 19:30
Medveczky

Veress Sándor: I. szimfónia
Dohnányi Ernő: D-dúr hangversenydarab csellóra és zenekarra, op. 12
***
Lajtha László: IV. („A tavasz”) szimfónia, op. 52
Kodály Zoltán: Concerto zenekarra

Devich Gergely cselló
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Medveczky Ádám

A japán császárság fennállásának 2600. évfordulójára pályázatot írt ki a japán kormány, amelyet Üdvözlet címmel benyújtott I. szimfóniájával Veress Sándor nyert meg, olyan szerzőket utasítva maga mögé, mint Richard Strauss vagy Benjamin Britten. Veress művészetének vezércsillaga Bach és Bartók. Előbbi szellemisége a mű ellenponton alapuló szerkesztésében, utóbbié a magyar népzenekincs szuverén felhasználásában nyilvánul meg.
Dohnányi Hangversenydarabjában a szólóhangszer játszanivalója kevéssé szólisztikus. A kompozíció három, egymáshoz attacca kapcsolódó tételből áll: mérsékelt tempójú elsőből, scherzószerű másodikból és Adagio előadói utasítású harmadikból. Noha a mű ajánlása a jeles német csellistának, Hugo Beckernek szól, feltételezhető, hogy volt egy másik „címzettje” is: Dohnányi Frigyes, a zeneszerző édesapja, aki kitűnő gordonkajátékos volt.
Lajtha László IV. szimfóniája 1951-ben, a Rákosi-rendszer legsötétebb időszakában született. Ennek a körülménynek a műben nyomát sem leljük: szerzőnk fénylően tiszta, derűs világú művet alkotott. A két gyors tétel (Allegro molto és Vivace) merengő, szomorkás hangulatú, táncos lejtésű Allegrettót keretez. A tavasz alcím különösen a fináléra illik, amely sodró erejű, 6/8-os metrumú, pazar hangszerelésű körtánc.
Kodály Zoltán a Chicagói Szimfonikus Zenekar felkérésére, 1939–40-ben komponálta Concertóját, a zenekar fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából. A mű ősbemutatójára 1941. február 6-án került sor Frederick Stock vezényletével. A darab egyetlen nagy ívű tételből áll: az Allegro moderato tempójelzésű első rész visszatér a harmadikban és az ötödikben. A második és a negyedik rész lírai hangvételű Largo.