Jegyek és bérletek

Bérletvásárlás


Nemzeti Filharmonikusok

Nemzeti Filharmonikusok

A 2020/21-es évadban folytatjuk a Nemzeti Énekkar két éve indult, sikeres és népszerű bérletét, melyet az együttes néhai alapítójáról, Pászti Miklósról neveztünk el. A koncertsorozat helyszínéül az Olasz Kultúrintézet helyett a patinás és nagyobb befogadóképességű Vigadót választottuk.

2020. 11. 16.
H, 19:30
ELLENTÉTEK VONZÁSÁBAN Pászti 1. Pesti Vigadó Díszterem

2020. 12. 2.
Sz, 19:30
KELET MESÉI Pászti 2. Pesti Vigadó Díszterem

2021. 03. 25.
Cs, 19:30
BARTÓK SZÜLETÉSNAPJÁN Pászti 3. Pesti Vigadó Díszterem

2021. 05. 6.
Cs, 19:30
SZENTKÉPEK Pászti 4. Pesti Vigadó Díszterem

0  Jegy:  0 Ft

Navigáció


Árkategóriák


  • Nem elérhető helyek
  • Ön által választott helyek

Válassza ki ülőhelyét!


Kérem várjon!...
Nagyításhoz tartsa lenyomva a Ctrl gombot és görgessen az egérrel.
0  Jegy:  0 Ft
Vissza

A 2020/21-es évadban folytatjuk a Nemzeti Énekkar két éve indult, sikeres és népszerű bérletét, melyet az együttes néhai alapítójáról, Pászti Miklósról neveztünk el. A koncertsorozat helyszínéül az Olasz Kultúrintézet helyett a patinás és nagyobb befogadóképességű Vigadót választottuk.
Az évad előzetes tervezésekor nem sejtettük, hogy mire új koncertjeink híre eljut közönségünkig, már az egész társadalmat érintő kataklizma szedi áldozatait: az emberiséget súlyos megpróbáltatás elé állító koronavírus-járvány. Akkor még nem tudtuk, hány értékes koncertünk marad el, mennyi terv megy füstbe. Ennek ellenére a véletlen úgy hozta, hogy idei hangversenyeink külön-külön és együttesen is választ adnak az elszenvedett csapásokra, kiutat mutatnak, segítenek megtalálni az elvesztett reményt.
Koncertsorozatunk egy világégés után született oratóriummal indít, a világháború borzalmait követő újrakezdés reménységével (Frank Martin: In terra pax). Két szépség- és boldogságkereső, tiszta, lelkes és magasztos művel folytatjuk (Poulenc: Gloria, Schumann: Az éden és a péri). Tavaszi koncertünk az újjászületés jegyében fogant az aznap éppen születésnapos Bartók Béla igézetében. A sorozatot hálaadással zárjuk a szentek sorát felvonultató májusi hangversenyünkön.
Kórusbérletünk a következő évben sajátságos kitekintés is lesz a hazai zeneéletre, hiszen a Nemzeti Filharmonikus Zenekaron túl egy-egy koncerten olyan nagy múltú együtteseket láthatunk vendégül, mint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Állami Operaház Zenekara és a régizene egyik hazai zászlóshajója, a Capella Savaria.
Reméljük, hogy egy esztendő múltán, bérletünk végére érve, az új élményektől megerősödött lélekkel hagyhatjuk magunk mögött az idei nehézségeket.

Pászti bérlet / 1
2020. november 16., hétfő, 19:30
Ellentétek vonzásában

Frank Martin: In terra pax – magyarországi bemutató
Szalai-Illés Gabriella szoprán
Szántó Andrea alt
Horváth István tenor
Haja Zsolt bariton
Gáspár István basszus
***
Francis Poulenc: Gloria
Széll Cecília szoprán

A Magyar Állami Operaház Zenekara
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Somos Csaba

Frank Martin a Genfi Rádiótól kapott felkérést 1944-ben egy – a világégés után előadandó – mű megírására. Később így beszélt erről: „Nem voltak illúzióim a háború végét követő békét illetően. Az illúzió hiánya azonban nem akadályozott meg abban, hogy megpróbáljam kifejezni a mélységes kétségbeesést és a fényes jövő reményét. […] Krisztus szavaival elmondom az abszolút megbocsátás iránti kérelmet – amint azt a tanítása tartalmazza –, amely nélkül az igazi béke elképzelhetetlen.”
A komponista a Biblia részleteinek felhasználásával idézi meg a háborút, a felszabadulást, Jézus tanítását és a megbékélést. A darab végül az In terra pax – Béke a Földön címet kapta.
Francis Poulenc, a legendás 20. századi újítók, a Hatok tagja volt. Egy mértékadó zenekritikus azt írta róla: „félig gazfickó, félig szerzetes”. Az 1959/60-ban komponált Gloria szerzetesi mivoltát igazolja. A hattételes mű a boldogságkeresés egyedi formája, a tiszta szépség sugárzása teszi oly különlegessé. Zenei eszközeiben visszafogott, formái letisztultak, a szopránszóló pedig maga a reménység. „Talán elkerülhetem ennek fejében a poklot” – írta a műről a komponista néhány évvel később.

Pászti bérlet / 2
2020. december 2., szerda, 19:30
Kelet meséi

Robert Schumann: Az éden és a péri, op. 50

Kolonits Klára a péri
Szalai Ágnes szoprán
Schöck Atala alt
Brickner Szabolcs tenor
Kovács István basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Attilio Tomasello

„Múlt pénteken befejeztem Az éden és périt, legnagyobb és – remélem – legjobb művemet. Hálatelt szívvel gondolok az égre, amely erőimet, míg dolgoztam, ily éberen tartotta. […] A péri történetét már bizonyára elmeséltem neked, ha nem, úgy igyekezz azt megszerezni: szinte zenére született, alapgondolata oly költői és oly tiszta, hogy teljesen elragadott” – írta Robert Schumann 1843 nyarán egyik barátjának. És valóban, a zeneirodalom különös csodája, megismételhetetlen kuriózuma a még ugyanazon évben bemutatott alkotás. A műfaja is szokatlan, idill-oratórium, melyben szinte egyedüli követője Haydn remekművének, az Évszakoknak. Világi oratórium, lírai megközelítésben, s a tárgya is látszólag mindennapi: a boldogságkeresés.
A történet az angol Thomas Moore Lalla Rookh című, 1817-ben megjelent mesegyűjteményének egyik költeményére épül, az Ezeregyéjszaka meseszövéséhez hasonló formában. Egy kitaszított és bűnbánó angyal, a péri áll bebocsátásra várva az éden kapuja előtt. A bejutás feltétele, hogy az ég számára legkedvesebb ajándékot hozza el. Egy hazájáért küzdő katona utolsó csepp vére, egy szerelmes asszony utolsó lehelete sem elegendő, de végül elhozzák a megváltást az őszinte megbánás könnyei.
Az egzotikum iránt vonzódó Schumann a történet feldolgozása során nem a cselekményes megoldást választotta. A komponista a lelkiállapotok ábrázolásának mestere, a műben megtalálhatjuk dalai, szimfóniái, kórusművei, sőt vonós kamarazenéje reminiszcenciáit, azzal a sűrű, mégis áttetsző faktúrával, mely oly egyedien jellemző rá a romantika alkotói között.

Pászti bérlet / 3
2021. március 25., csütörtök, 19:30
Bartók születésnapján

Bartók Béla: Falun – tót népdalok nyolc női hangra és kamarazenekarra, BB 87b, Sz 79
Kovács Zoltán: Credo – ősbemutató
Szabóki Tünde szoprán
Bakos Kornélia alt
Horváth István tenor
Kovács István basszus
***
Hamar Zsolt: Offertórium
Bartók Béla: Cantata profana
Fekete Attila tenor
Alexandru Agache bariton

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Bartók Béla 140. születésnapján a zeneszerző két remekműve keretezi a koncertet. Előbb a korábban szólóhangra alkotott öt szlovák népdalból általa kamarazenekarra és női karra átírt három hangzik el, a Lakodalom (Svatba), a Bölcsődal (Ukolievarka) és a Legénytánc (Tanec mladencov).
A hangverseny végén a Kárpát-medence folklórkincsét is felvonultató, a felnőtté váló ifjak útkeresését balladai hangvétellel megszólaltató Cantata Profana. Nem véletlen, hogy Bartók éppen a mű keletkezése idején fogalmazta meg ars poeticáját egy levélben: „Az én igazi vezéreszmém […] a népek testvérré-válásának eszméje. A testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére.”
Nagyszerűen rímel a két Bartók-műre a velük egy estén megszólaló két kortárs alkotás, két misetétel.
Kovács Zoltán Credo című műve a Nemzeti Filharmonikusok által tavaly bemutatott Missa Pannonica kibővítéseként készült 2019-ben. Az önállóan is előadható darabról a szerző így írt: „A mű szerkezete hűen követi a nicea–konstantinápolyi hitvallás tradicionális textusának tagolódását. A három nagy tablóból kiemelkedik a szólisták középső szakasza, melyben többek között Krisztus kereszthalálának drámai pillanatai is felelevenednek. A zene eklektikus hangvétele döntően európai tradíciókra épül. Emellett olykor távolabbi hatások, például afroamerikai spirituálék dinamikus, improvizatív retorikája is tovább színezik a kifejezésmódot.”
Hamar Zsolt így jellemzi a szünet után felcsendülő kompozícióját: „Kórusra és zenekarra komponált, Offertórium című művem műfaja szerint kantáta. Az eredetileg a capella kórusműként bemutatott ősverzió után 2007-ben írtam hozzá zenekari kíséretet, melynek előadója már akkor is a Nemzeti Énekkar volt. A mostani egy erősen újragondolt és sok helyen átírt változat, melyet a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak, illetve a Nemzeti Énekkarnak ajánlok. A 24. zsoltár szövegére íródott mű a mélységből a magasságba, a sötétségből a világosságba vágyakozó ember csendes fohásza.”

Pászti bérlet / 4
2021. május 6., csütörtök, 19:30
Szentképek

Sergey Rachmaninov: Aranyszájú Szent János liturgiája (11. és 12. tétel)
Francis Poulenc: Assisi Szent Ferenc négy kis imája (Quatre petites prières de Saint François d’Assise)
Jan Dismas Zelenka: Litaniae Xaverianae
***
Beischer-Matyó Tamás: Lilium et rosa – ősbemutató
Johann Sebastian Bach: D-dúr magnificat, BWV 243

Zemlényi Eszter szoprán
Halmai Katalin mezzoszoprán
Vörös Szilvia alt
Tarjányi Tamás tenor
Cserményi Zsombor basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt)
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán

Bérletzáró hangversenyünkre szentek zenei portréit gyűjtöttük csokorba.
Aranyszájú Szent János, Assisi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc, bár eltérő időszakban és a világ különböző területein éltek, tevékenységük sokban hasonlított. Közös vonásuk volt a fényűzés üldözése, a szegények ügyének felkarolása. Hozzájuk hasonlóan a zeneszerzők is nagyon eltérő korszakokban és területen futottak be különböző pályát, a hit révén mégis közös nyelven alkottak.
Az orosz származású Sergey Rachmaninov 1910-ben vetette papírra az ortodox és a görög katolikus egyház liturgiájához illeszkedő, kíséret nélküli kórusművét, az Aranyszájú Szent János liturgiáját. „Hosszú ideje semmit nem írtam ilyen örömmel” – vallotta művéről.
A francia Francis Poulenc 1948-ban alkotta férfikarra írt kórusművét, az Assisi Szent Ferenc négy kis imáját. „Minden vallásos zeném hátat fordít párizsi és külvárosi stílusomnak. Ez az örökség bizonyítéka. A hit minden Poulencben erőteljes” – írta pár évvel korábban.
Teljesen más világból származik a cseh születésű, de főleg Drezdában működő Jan Dismas Zelenka (1679–1745), Bach, Händel és Vivaldi kortársa, akikkel közvetlen kapcsolatba is került. Az 1727-es keltezésű Xavéri Szent Ferenc könyörgése nagyszabású barokk alkotás, amely kiállja az összevetést más jelentős barokk kompozíciókkal. Zelenka merész harmóniai újításai fokozzák a mű drámaiságát. A mű először hangzik fel Magyarországon.
Szent Cecília legendáját ősbemutatóval elevenítjük fel. Beischer-Matyó Tamás Kocsis-Holper Zoltán felkérésének eleget téve e koncertre komponálta Lilium et rosa című vegyeskari művét. A zeneszerző így írt erről: „A kórusmű Szent Cecília életének azt az epizódját eleveníti fel, amikor az angyal házassága estéjén megmutatkozott férjének s testvérének is. A kórusmű a csoda pillanatát jeleníti meg, amikor a két testvér számára – akik eddig nem hittek semmi földöntúliban – hirtelen megnyilvánulnak egy másik létezésforma addig rejtett dimenziói.”
A koncert végül Szűz Máriát idézi meg. Johann Sebastian Bach Mária-hálaénekével, azaz a nagyszabású Magnificattal. A mű 1723-ban keletkezett, nem sokkal azután, hogy a zeneszerző elfoglalta a lipcsei Tamás-templom karnagyi állását. A barokk zenei építkezés kiemelkedő remekműve.
Hangversenyünk egyben Kocsis-Holper Zoltán DLA doktori zárókoncertje.