2016. november 6-án hunyt el hatvannégy évesen Kocsis Zoltán, aki zongoraművészként, zeneszerzőként, pedagógusként és karmesterként egyaránt beírta nevét a magyar zenetörténet könyvének legfényesebb lapjaira. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 6. péntek, 19:30
Emlékezet-koncert ‒ In memoriam Kocsis Zoltán
Bérleten kívüli hangverseny
Ludwig van Beethoven Egmont-nyitány, op. 84
Liszt Ferenc Haláltánc
Liszt Ferenc Ave Maria (Róma harangjai)
Liszt Ferenc – Kocsis Zoltán Ave Maria
Ludwig van Beethoven VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Közreműködnek:
Balog József zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Cser Ádám (nyitómű) karmester
Kovács János karmester
2016. november 6-án hunyt el hatvannégy évesen Kocsis Zoltán, aki zongoraművészként, zeneszerzőként, pedagógusként és karmesterként egyaránt beírta nevét a magyar zenetörténet könyvének legfényesebb lapjaira. Hosszú és dicsőséges zongoraművészi karrier után 1997-ben átvette az Állami Hangversenyzenekar vezetését, amely irányításával – Nemzeti Filharmonikus Zenekarként – nagy utat tett meg: néhány év alatt világklasszis együttessé fejlődött. Hangversenyünk minden száma a nagy művész tevékenységének egy-egy fejezetére utal.
Elsőként Cser Ádám vezényli az Egmont-nyitányt: a mű forradalmi hangja illik Kocsis emlékéhez – a fiatal pianistát vérbeli zenei lázadóként ismerte meg a hetvenes évek közönsége. Kocsis Zoltán elhivatott Liszt-előadó volt, és sokoldalúsága, a magyar zeneéletben játszott „mindenesi” szerepe is sokban emlékeztet a nagy 19. századi zeneszerző–zongoraművész–karmester–pedagógus alakjára. Ezért ezen az estén Liszt művei állnak a középpontban. Elsőként rendhagyó zongoraversenye, a Haláltánc szólal meg a kiváló Balog József szólójával – a zongoraművész maga is fellépett Kocsis Zoltán vezényletével.
Szép rím, hogy ezután előbb meghallgathatjuk Liszt Ave Mariáját, majd ugyanez a mű Kocsis átiratában csendül fel, arra emlékeztetve, hogy a zeneszerző Kocsis nagy elődjeit – Bartókot, Kodályt, Debussyt, Rachmaninovot – szolgálta átirataival.
A koncert Beethoven VII. szimfóniájával zárul. Bartha Dénes írja a műről: “E szimfónia a felfokozott, szenvedélyes ünnepélyességnek, a szinte árnyékmentesen fénylő ragyogásnak minden addigit felülmúlóan merész zenébe öntése. Tematikája szenvedélyesebb, sodróbb lendületű, hangszerelése fényesebb, színesebb, harsogóbb minden addigi zenekari művénél!”
Egy hangverseny, amely kitűnő alkalmat kínál zenei horizontunk szélesítésére.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
Hányféle jelentést rejthet magában egy műfajnév, a szvit? A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács bérletének harmadik hangversenyén elgondolkozhat ezen a zenehallgató.
Koncertszerű operaelőadás három felvonásban, két szünettel, olasz nyelven
oratórium német nyelven
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
